3.rész"Ki"

Sziasztok remélem tetszeni fog a 3.rész is!

A hajnal olyan, mint ha tűz égne a világ minden pontján.

~Emily szemszöge~ 

Megfordultam ....és............

-Ááá!-ordibáltam és gyorsan a fán teremtem.-Ki vagy,mit akarsz hol van Miranda?-kérdeztem hadarva.  A férfi meg se fordult csak nézett előre és kész.-Válaszolj!-mondtam kicsit dühösen.  Végre a férfi megfordult és eltűnt. Sehol se  láttam. Lementem a földre és körül néztem mikor valaki fejbe vágott.(mondom nagyon fáj ha valakit érdekel)

~Miranda szemszöge~

Nem tudom hogy mi történt meg hogy hol vagyok de remélem itt van Emily.  Nagyon éhes vagyok de érzem a finom illatokat.   A szemem be van kötve és főleg én is meg vagyok kötve.  Lépteket hallottam.

-Halló van ott valaki hahó!-ordibáltam  eszeveszetlenűl.   Próbáltam gondolkozni hogy mi is történhetett azután hogy a rendőrök a házunknál álltak.   Egyszer csak  bevillant pár kép hogy ép a menedékházban voltunk és valaki megfogott és elragadott Emilytől.
-Emily itt vagy?-kérdeztem reméltem hogy jön e válasz de nem jön.   Abba hagytam az  ordibálást és vártam valami jelet hogy van e még itt valaki.   Valaki megfogta a kezem gyengéden.
-Engedj el te rohadék!-hallottam Emily ordibálásait.  -Dögölnél meg te kis szarházi biztos te követtél a házig is!-folytatta tovább a szidást Emily.
-Emily?-kérdeztem hát ha ő de tudtam hogy ő lesz az.
-Te vagy az Miranda hol vagy?-kérdezte Emily.
-Nem tudom!-mondtam és reméltem mondani fog valamit Emily.-Itt vagy még Emily ?-érdeklődtem de sajna nem jött reakció.


~Emily szemszöge~


-Hol van Miranda!-ordibáltam ingerülten de nem érkezett válasz.-Te rohadék válaszolj már!-mondtam feldúltan de végre jött válasz.
-Kussolj már fog már fel hogy nincs itt Miranda!-mondta egy férfi hang és hallottam a léptei távozását .
-Dögölj meg!-ordibáltam még utána.
-Csak szeretnéd!-ordibálta vissza. "Megölném az a  kis rohadékot"-mormogtam magamban.
-Áááááá!-ordibáltam a nagy semmibe mert már éhen halok...Egyszerűen olyan vágy tört ki bennem hogy  szét szakítottam a vas láncot és leszedtem a szememről a kendőt. Soha életemben nem voltam ilyen erős. Mint a  villám vagy még annál is gyorsabban ki száguldottam ebből a szar házból. Ekkor vettem észre hogy a férfi épp beszáll a kocsiba és kocsiban ott ült Miranda.
-Miranda!-ordibáltam mint az őrült és a kocsi után indultam. A  kevés erőmet arra használtam hogy ki szabadítsam magam és már nem maradt erőm hogy a  kocsit kövessem ami persze  sürgősen távozott. Így hát mit tehettem?! elmentem kajálni.  Nem volt valami nagy mázlim mert csak kettő gidát tudtam "enni'. Még belefért az időmbe hogy átöltözzek . Valami kiránduláshoz illendő ruhát kaptam magamra.  Még azért körül néztem az erdőben hátha van még valami finomság.  Szerencsére egy  medve  támadt meg aminek finom egy vére volt "hm". Kaja után el is indultam. Mikor a férfi oda láncolt a csőhöz akkor megtudtam állapítani  a szagát így tudtam követni őt. Elindultam....................

2.rész "Hol vagy"

Remélem tetszeni fog a 2.rész is. 2komi útán folytatom.

~Emily szemszöge~



Már majdnem reggel lett mire a menedék házhoz értünk.Be baktattunk a nappaliba kimerülten mert már négy órája nem kajáltunk vagy több.
-Komolyan ki élne itt hát én biztos hogy nem!-könyörgöt tMiranda  hogy mennyünk el innen.
-Sajnos ilyen egy menedék ház ami több száz éve épült a vámpíroknak!-mondtam és keresni kezdtem valami villany félét.
-Egyáltalán van itt valami ami jól működik?-kérdezte Miranda és leült valami szék féleségre és össze dőlt alatta én meg végre találtam lámpát és meg víllágítottam hogy mire ült Miranda sőt még az is ki derült hogy egy fa lécre ült.*óriásit nevettem*
-Nagyon vicces !-mondta és felállt.-Na és itt mit fogunk csinálni?-kérdezte és elindult felfelé.
-Hát....gondolkozunk mit  kereset nálunk a zsaruk!-feleltem és Miranda után indultam.
-Meg azon is hogy ki követett téged!-mondta Miranda és bement egy szobába én meg teljesen lefagytam mert éreztem hogy rajtunk más is van itt.Miranda mögöttem termett.
-Ismeretlen!-súgta a  fülembe.-Magas ő is vámpír és erős szerintem minden nap iszik ember vért!-súgta tovább a  fülembe Miranda amit látott mert Miranda olyan vámpír hogy mindent lát.
-Mennyünk hátra!-feleltem el is indultunk.
-Ne!-mondta Miranda és lefogott (NAGYON ERŐS) -Ne mozdulj !-mondta.
-Hát aszem nem is fog sikerülni!-mondtam és próbáltam csöndben maradni mert nagyon fájt pár a karom.Lépteket halottunk és egyre közeledett de mikor egy egér elszaladt a léptek megálltak.Észleltem hogy az illető megfordult és egy pillanat alatt eltűnt.Nagyon megkönnyebbültünk mert most annyira nem voltunk formában azonkívül  már kb. hat órája nem kajáltunk.
-Öm..most már szerintem elengedhetsz!-mondtam és megfordultam    de nem volt ott Miranda.
-Miranda!-ordibáltam hangosan mint az örült.Gyorsan körbe rohantam a házat ahogy az erőmből kifért de sehol se volt Miranda.
-Miranda!-ordibáltam sok esetben tudtam hogy nem fog senki válaszolni ezért ki rohantam a házból.Gyorsan a ház körül is megnéztem de ott se találtam Mirandát.
-Emily!-halottam Miranda ordibálását és rögtön elindultam  a  hang után.
-Megyek!-ordibáltam vissza és egy mezőre értem.Nagyon sötét volt de nem láttam Mirandát. Már nem jött se ordibálás se morze jel se hang üzenet, email se egy telcsi hívás vagy valamiféle jel. Egyszer csak óriási zajt hallottam .Rögtön oda indultam és már tudtam hogy a ház felől hangzott.Mikor oda értem a régi csonka házból romhalmaz lett.
-Jézus!-ordibáltam és gyorsan megpróbáltam ki gondolni valamit amikor valaki megfogta vállam.Reménykedtem hogy Miranda lesz.Megfordultam......................

1.rész "Ki ez a franc volt ez"

~Emily szemszöge~



Most értünk haza .
-Holnap is megyünk?-kérdezte Miranda.
-Nem mert akkor feltűnő lenne hogy a másik városból fogynak az emberek!-feleltem Miranda kérdésére.
-De jó de miért nem fogják a farkasokra?-kérdezte nyugtalanul Miranda.
-Mert!-mondtam dühösen és felmentem a szobámba.Olyan hülye Miranda -gondoltam magamban.*Csöngettek* Gyorsan mint a villám le mentem és ki nyitottam az oldalt.Tyler volt az.
-Szia Tyler Mirandához jöttél?-kérdeztem de tudtam hogy hozzá jött.
-Szia hát most igazából hozzád!-mondta és villám gyorsan a  kanapén termett.
-És mit szeretnél tőlem?-kérdeztem és leültem mellé.
-Miranda öm......talán ....már szeret?-kérdezte kicsit izgulva.
-Nem tom de nem szerintem!-mondtam és próbáltam a "kifelé" szóra próbáltam rá utálni.

-Oké köszike most megyek !-mondta és el is tűnt."Végre"-mondtam magamban.Nagyon megéheztem így elindultam gyorsan kaját keresni.Nem kellet sokat mennem csak pár km és találtam is egy sérült gidát.Gyorsan  ki is szívtam a vérét a többit a hegyi farkasok megették.

Már sötét volt amikor végre teli hassal indultam haza felé mikor hallottam hogy két kocsi ütközött az úton .Oda mentem és isteni illatok szálltak a levegőben.Egy haldokló ember volt a földön."Biztos ütközés közben ki repült a kocsiból"-gondoltam magamban.Oda mentem és már nem bírtam a csábításnak és elkezdtem inni a pasi vérét.Mikor befejeztem éreztem hogy több vámpír tart erre felé ezért gyorsan elindultam haza.Útközben észre vettem hogy valaki követ így begyorsítottam.Mikor már majdnem haza értem rendőrök voltak a házunk körül.Láttam hogy messzi Miranda integet én gyorsan arra indultam és próbáltam lehagyni aki követet.Mikor oda értem Mirandához már éreztem hogy senki nem követett már fél km óta.

-Mi az?-kérdezte Miranda mert teljesen ki voltam akadva hogy valaki követett. 

-Semmi!-közöltem és elindultunk a menedék házba reméltük ott már nem keresnek.